Az Álomról1901-001/1915.hu
  • S.

    49

    nak, melyek az elfojtott vágyat leplezve fejezik ki;
    kétségkívül álmaink túlnyomó többsége, ezeknek megért-
    séhez elemzés szükséges. A harmadik csoportbeliek azok,
    melyek elfojtott vágyat ábrázolnak, de leplezés nélkül, vagy
    elégtelenül leplezve. Ez utóbbi fajta álmokat rendszerint
    szorongás kíséri, mely az álmodást félbeszakítja. A szoron-
    gás itt az álomferditest helyettesíti; az álmok második cso-
    portja az álommunka e tevékenysége folytán a szorongás-
    tól megkíméli az embert. Nem túlságosan nehéz bebizonyí-
    tani, hogy az a képzettartalom, amely ma szorongást vált
    ki álmunkban, valamikor vágyunk volt s azóta elfojtáson
    ment keresztül.

    Van olyan kínos tartalmú, tisztán érthető álom is, me-
    lyet tartalma dacára az álomban nem érez az ember kínos-
    nak. Ezt tehát nem lehet a szorongási álmok közé sorozni, s
    ezért használták fel az ilyet annak a bizonyítására, hogy az
    álom általában jelentőség nélküli, értéktelen lelki képződ-
    mény. Egy ilyen álompélda elemzése meg fogja mutatni,
    hogy itt elfojtott vágyak jól leplezett teljesüléséről, tehát a
    második csoporthoz tartozó álomról van szó, s egyúttal
    demonstrálni fogja, mily kiválóan alkalmas az eltoló
    munka valamely vágy leplezésére.

    Egy leány azt álmodja, hogy nővérének egyetlen gyer-
    mekét holtan látja maga előtt, ugyanabban a környezetben,
    amelyben néhány év előtt az elsőszülött holttestét látta. Eköz-
    ben nem érzett fájdalmat, ellenben természetesen tiltakozik
    az ellen a felfogás ellen, hogy ez a helyzet vágyának felelne
    meg. Ezt nem is kívánhatjuk tőle; de annak a halott gyer-
    meknek a ravatalánál évekkel azelőtt utoljára volt alkalma
    azt a férfit látni, akit szeret; utoljára akkor beszélt vele; ha
    a második gyermek is meghalna, bizonyára újra találkoznék
    azzal a férfival a nővére házában. Epedve vágyik a találko-
    zásra, de ez érzését elfojtja. Épen az álmot megelőző napon
    szerzett magának jegyet egy előadáshoz, melyet a még min-
    dig imádott férfi fog tartani. Álma tehát egyszerű türelmet-
    lenségi álom, amilyen gyakran előz meg utazást, színházi
    estét és más hasonló élvezetet, mely az emberre vár. De,
    hogy önmaga előtt leplezve legyen a vágyakozás, azért kel-
    lett a helyzetet oly alkalomra tolni, mely a legkevésbbé
    illő alkalom az örömteljes érzésre, noha a valóságban egy-

  • S.

    50

    szer mégis bevált mint ilyen. Figyeljünk arra is, hogy az
    álombeli indulati viselkedés nem az előtérbe tolt álomtar-
    talomhoz, hanem a valóságos, de háttérben tartott álom-
    gondolatokhoz alkalmazkodik. Az álombeli helyzet tehát
    csak arra való, hogy siettesse a rég óhajtott viszontlátást;
    ehhez pedig nem kapcsolódhatnak fájdalmas érzések.