GYOGYÄSZAT.

129

Az oxydase reactiöt öt heveny leukwemiänäl eszleltem,
melyekröl mäsutt szämolok be. Jelenleg annyit emli-
tek meg, hogy härom esetben a reactio teljes hiänyät,
a mäsik kettöben meg a legfiatalabb egymagrü sejtek
protopiasmäjäban is megkaptuk az igen finom kökes
granulumokat. A körboneztani 6s szövettani kep teljes-
segben igazolta az elöbbi härom vsetben az aeut
Iymphadenosis, az utöbbiakban az acut myelosis jogos
fölvetelet. Vagyis eszlelesünk azt mutatta, hogy ezen
egyszerü oxydase reaetio megengedi a heveny feher-
verüseg finomabb szövettani me set. Rendkivül fon-
tosnak tartjuk ezt klinikailag is. bär nem akarjuk ezzel
e reaclio feltetlen megbizhatösägät bizonyitani. Arra
nezve nem clegendö esettel rendelkezünk, de tekintetbe
veve az ilyen esetek nagy ritkasägät, adatainkat erde-
mes rögziteni.

Vizsgälataink mäsodik resze a fer beteusögekre
vonatkozott, kiterjeszkedve a legkülömbözöbb fertözö
betegsegekre &s azok külömbözö idöszakaira. Vizsgält
eseteim szäma hasi hagymäz 10, tüdögyuladäs 10, vör-
heny 3. kanyarö 3, diphtheria 3, tonsillitis 3, tetanus 3,
sepsis 3, malaria 3, erysipelas », polyarthritis acuta
rheumatica 3 €s tbe. miliaris 3.

Vizsgälataim azt mutattäk, hogy mindezen betegsegek-
nel az indophenol synthesis nem mutatott zavart.
A sejteknek ezen funetiöjät ep ügy megkaptuk. mint
ep viszonyok között. Marchesimi azt tapasztalta, hogy
a reactio a ver lügossägäval pärhuzamos magavisel-
kedest mutat, a mi a prognosis szempontjah6öl volna
ertekesithetö. A betegseg sülyosbodäsäval a ver lügos-
säga esökken, a mi a reactiöt häträltatja.

Ezek utän vizsgälataink vegeredmenyöt a következök-
ben foglaljuk össze.

Az ügynevezett Winkler-föle reactio a esontvelöi sej-
tek sajätossäga. A granulält sejtekben megkapjuk. Gyors
kivihetösege miatt gyakorlati eljäräs gyanänt ajänlatos.
A heveny fehörverüsegnel alknlmazasa velemenyünk
szerint klinikai követelmeny.

A Winkler-fele reactio a fertözö betegsögeknel ugyanoly
eredmenyt ad, mint elettani viszonyok közt.

Apsychoanalytikus kezel6s elöfeltetelei.

(Tanäesok a gyakorlö analytikus szamära.ı

S. Freud dr., heesi egyetemi tunürtöl.
(Nemetböl forditotta Ferenezi Sändor dr., Budapest.*)

A ki a sakkjätökot könyvböl akarja megtanulni, csak-
hamar räjön, hogy a jätöknak esak n megnyitäsa es a
befejezese lehet kimeritö, rendszeres ismertetes tärgya,
mig a megnyitäs utäni l&pesek ät sem tekinthetö sok-

* Ez.a czikk. melyet a szerzö szives engedely&vel közöl a
«Gyögyäszats, bevezetö ezikke egy_sorozatnak, melyben Freud
Professor a psychoanalysis technikäjßt ismerteti. A czikksorozatot.
pedig az «Internationale Zeitschrift für Ärztlicne Psychoanalyse»
czimü szaklap közli nemetül, mely Freud kindüsäban ds Ferenczi
S. dr. &s Rauk O. dr. szerkesztösähen cz &v eleje- öta Becsben
jelenik mee (H. Fellemel. A folvsirnt helsö munkatärsninak

fölesegevel szemben a rendszerbefoglaläs esödöt mond.
A kioktatäsnak ezt a hiänyossägät csak ügy pötolhatja
valaki, ha buzgön tanulmänyoz olyan jätszmäkat, me-
lyekben mesterek küzdöttek egymässal. Hasonlö korlä-
tozäsoknak vannak alävetve azok a szabälyok is, melyek
a psychoanalytikus kezelös gyakorlatära vonatkozölag
adhatök.

Meg fogom kiserelni a következökben, hogy a gya-
korlö analytikus hasznälatära összefoglaljak nehany sza-
bälyt a küra megkezdeseröl. Ezek nemelyike a kiesi-
nyessög benyomäsät fogja kelteni es talän tenyleg olyan
is, Mentsegükre az szolgäljon, hogy tulajdonkepen esak
ökszabülyok es igy jelentösägüket esupäan a jätekterv
függeseiböl merithetik. De azt hiszem, helyesen jü-
rok el, ha ezeket a szabälyokat «tanäcsoknak» nevezem
ös nem hangoztatom azok föltetlenül kötelezö voltät.
A tekintetbe jövö lelki viszonylatok rendkivüli kü
felesege es meghatärozö tenyezöiknek nagy szäama, ut-
jäban ällanak itt a technika gepiesitesönek &s lehetse-
gesse teszik, hogy a rendszerint bevält utasitäst egyszer
hatästalanul alkalmazzuk, mässzor meg talän a hibäs-
nak ismert uton jussunk czelhoz. De ez nem eleg ok
arra, hogy meg ne ällapitsuk az orvos ätlagosan ezel-
szerü eljarismödjät.

Az analytikus kürära alkulmas betegek megvälogatä-
sinak föbb javalatait mär 6&vekkel ezelött mäshelyütt
felällitotam. Azöta ınäs psychoanalytikusok is hozzä-
Jjärultak azokhoz; nem tartom szüksegesnek megismet-
lösüket. Csak annyit füzök hozzäjuk, hogy üjabban olyan
betegeket, a kik felöl tülkevesse vagyok täjekozödva,
elöbb esak ideiglenesen, nehäny het tartamara fogadok
el. Ha aztän ezen idön belül abbahagyjuk a kezelest,
megkimeljük a beteget a sikerületlen gyögykiserlet kinos
benyomäsätöl. Igy nem törtent egyeb, mint alaposabb
vizsgälat oly czelböl, hogy eldöntsük: alkalmas-e az
esot psychoanalysisre. A kipröbäläsnak mäs mödja, mint
az ilyen küra-kiserlet, nem äll rendelkezesünkre; be-
szelgetösek 6s kördezösködesek a rendelöörän, ha meg
oly sokszor megismetelnök is, a probakürat nem pötol-
hatnäk. Ez az elökiserlet mär kezdete a psychoanalysis-
nek es annak szabälyai szerint törtenjek. Legfeljebb
annyiban foglalhatunk el az ilyen beteggel szemben
különleges älläspontot, hogy fökepen öt beszeltetjük es
nem adunk nekik több felvilägositäst, mint a mennyi
elbeszelese folytatäsähoz feltetlenül szükseges.

A gyögyitäsnak ilyen, nehäny hötre tervezett pröba-
idövel valö megkezdeset egyebkent diagnostikus szem-
pont is indokolja. Ha nem tülsägosan kifejezett es esak
rövid idö öta fennällö, tehät öpen olyan hysteriäs vagy
kenyszer-neurotikus tünetcsoporttal van dolgunk, melyet
alkalmasnak velhetnenk a gyögykezelesre, gyakran fel-
merül bennünk a ketsög: hätlıa az eset megis az ügy-
nevezett (dementia pruterox (Bleuler szerint schysophrenia,
a tölem javasolt neven juraphrenia) kezdeti szakänak
felel meg 6s hosszabb vagy rövidebb idö mulva ennek
a bäntalomnak fogja kifejezett köpet mutatni. Kötsegbe-
vonom, hogy mindig olyan könnyü dolog e kördesben
dönteni. Tudom, hogy vannak elmeorvosok, kik ezen
differentialis körisme dolgäban ritkäbban ingadoznak,
de arröl is meggyözödtem, hogy ök &p oly gyakran

soräböl kiemeljük a következö neveket: Prof. Ernest Jones
(Toronto), C. G. Jung dr.. magintanär (Zürich), Prof. Morichenu
Beauchant (Poitiers), Prof. J. J. Putnam (Boston), Abraham dr.
(Berlin), Brill dr. (New-York), Van Emden dr. (Hägs), Hitsch-
mann dr, Federn dr., Lachs dr. (Bees). Seif dr. (München).
Bjerre dr. (Stockholm), Wulfl dr. (Odessa), Riklin dr., Maeder dr.
Pfister dr., Binswanger dr. (Sväjez), Eder dr. (Londan).

130

GYÖGYÄSZAT.

tevednek. Ämde a tevedes a psychoanalytikusra nezve
sokkal sülyosabb következmenyekkel jär, mint az ügy-
nevezett klinikai psychiaterre. Az utöbbi sem az egyik,
sem a mäsik diagnosis eseteben nem vällalkozik semmi
hatäsos beavatkozäsra s igy legfeljebb annak a veszely-
nek teszi ki magät, hogy elmeletileg töved, diagnosisa
esak akademikus ertekü &s ördekessegü. A psychoanaly-
tikus azonban, kedvezötlen esetben, gyakorlati balfogäst
követett el, hiäabavalö färadsägot &s költsöget okozott &s
gyögyeljäräsät diskreditälta. Nem välthatja be ugyanis
azt az igeretet, hogy a beteget meggyögyitja, ha az nem
hysteriäban vagy kenyszer-neurosisban, hanem para-
phreniäban szenved s epen ezert különösen nagy oka
van rä, hogy kerülje a diagnostikus tevedest. Ellenben
a nehäny hötre szabott pröbakezelesi idö alatt mödjä-
ban lesz olyan gyanus jeleket eszlelnie, melyek esetleg
arra inditjäk, hogy a kiserletet abbahagyja. Sajnos, azt
sem ällithatom, hogy az ilyen kiserlet minden egyes
esetben lehetöv& teszi a biztos dönt6st; vegre is ez sem
egyeb. mint egy üjabb, esetleg haszonnal alkalmazhatö
öyintezkedes. *

Hosszas elözetes megbeszelösek az analytikus kezeles
megkezdese elött, mäsfajta gyögykiserlet elörebocsätäsa,
szintügy az a körülmeny, hogy az orvos az analysälandö
egy@nnel mär koräbbi idöböl ismerös, nemileg häträl-
tathatjäk a küra haladäsänak gyorsasägät; jo, ha erre
eleve el vagyunk keszülve. Ily elözmenyeknek ugyanis
az a következmenyük, hogy a patiens kesz indulat ät-
teteli viszonylattal jön ät az orvos kezelese alä, melyet
az orvos csak lassan tud leleplezni, holott kedvezöbb
helyzetben az ättetel keletkezöse &s fejlödese a szeme
elött folyik le. Igy azonban a patiens egy ideig «elöny-
ben van», ilyen elönyt azonban nem szivesen juttat az
orvos küra közben betegenek.

Ha valaki belemegy a küräba, de egyelöre halasztani
igyekszik, nem sok bizalmat erdemel a tekintetben, hogy
komolyan akarja is azt. A tapasztalat azt bizonyitja,
hogy az ilyenek a megällapitott idöpontban nem jelent-
keznek. A be nem avatott talän indokoltnak lätna a
beteg reszeröl egyik-mäsik esetben a halasztäst, de a
hozzä6rtö könnyen ätlätja, hogy a halasztäs esak talan
tudattalan kifogäs, a mely mögött a nemakaräs rejlik.

Sajätsägos nehözsögek keletkeznek abböl, ha az orvos
6s az analytikus kürät kezdö patiens, avagy csalädjaik
között baräti vagy tärsadalmi erintkezes ällt fenn. A psy-
choanalitikus, a kitöl azt kivänjäk, hogy barätja hitveset
vagy gyermeket vegye gyögykezelesebe, el lehet ra ke-
szülve, hogy vällalkozäsäöertt — bärmilyen legyen is
annak az eredmenye — a barätsäggal kell fizetnie. Es
mögis meg kell hoznia ezt az äldozatot, ha nem ällit-
hat megbizhatö helyettest.

A laikusok cesakügy, mint az orvosok meg mindig
szivesen Összetevesztik a psychoanalysist valami sug-
gestiv gyögyeljärässal &s nagy sülyt fektetnek arra, hogy
a patiens värakozäsokkal legyen eltelve az üj gyögy-
möddal szemben. Gyakran jönnek azzal a velemenynyel,
hogy ezzel a beteggel nem lesz sok färadsägunk, mert

* Igen hosszasan lehetne tärgyalnom az. ilyen_ diagnostikus
bizonytalansäg themäjät, az analysis gyögyitäsi kilätäsait para-
phrenia enyhebb eseteiben &s a szöbanforgö ket bintalom közö
vondsait ; de jelen türgyammal kapcsolathan ozekkel nem fogl
kozhatom. Abba is szivesen belemonndk, a mit Jung proponält,
hogy t. i. ahysteriät &s könyszer-neurosist mint «indulatätteteles
neurosisokat» szembe ällitsuk, a paraphreniäval az eintroversiöss
(magäbamelyedessel järö) neurosisokkal; de nem tehetem, mert
az introversio szönak e hasznälata bizonytalannä tennd © fogalom
egyedül jogosult jelentöset, mely nem mäs, mint a libidönak a
külvilägtol el- &s'a tudat alatti eomplosumakra räterelese.

nagy bizalommal van a psychoanalysisben 6s teljesen
meg van gyözödve annak igazsägär6l &s hatäsossägäröl.
Egy mäsik betegröl meg azt hiszik, hogy nehezen fogunk
vele boldogulni, mert ketelkedö &s nem igen hisz a
sikerben, legfeljebb abban, a mit mär sajät magän ta-
pasztal. Valösäggal azonban nagyon kev6s a jelentösege
annak, hogy a beteg igy vagy ügy foglal-e älläst; elö-
legzett bizalma vagy bizalmatlansäga szämba se jön
azokhoz a belsö eilentälläsokhoz köpest, melyekben
neurosisa gyökerezik. Nem mondom, a patiens bizalom-
teljessege meglehetös kellemesse teszi eleinte a vele valö
erintkezest ; az ember szepen meg is köszöni ezt neki,
de elökesziti rä, hogy kedvezö elöitelete hajotörest fog
szenvedni, mihelyt a kezeles folyamän az elsö nehezseg
felmerül. A skeptikusnak viszont megmagyaräzzuk, hogy
az analysis nem is követel bizalmat; hogy jogäban van
olyan kritikät gyakorolnia, olyan bizalmatlannak lennie,
a hogy csak tetszik neki; hogy skeptieismusät nem irjuk
iteletenek a roväsära, hiszen nincs is meg abban a hely-
zetben, hogy alapos iteletet mondjon ezekben a kerde-
sekben, hogy bizalmatlansäga ep olyan tünet, mint egy&b
tünetei a neurosisnak &s nem igen fogja zavarni a kürät,
ha cesak egyebekben lelkiismeretesen betartja azokat a
szabälyokat, melyekre öt a kezeles kötelezi.

A ki a neurosisok lenyeg6vel tisztäban van, nem fog
esodälkozni, ha hallja, hogy meg olyan egyen is, a ki
nagyon jöl el tudja vegezni az analysist mäsokon : ugyan-
olyan heves ellentälläst produkälhat &s ep ügy visel-
kedhetik, mint akärmelyik laikus halandö, mihelyt ö
maga lesz objectumävä a psychoanalysisnek. Ilyen esetek
azok, a melyck az emberben üjra meg üjra megerösitik
a psyche retegzettsögenek, melysegi dimensiöjänak be-
nyomäsät, melynek birtokäban azutän mi esodälatosat
sem taläl az ember azon, hogy valakinck a neurosisa
lelke oly retegeben gyökerezhet, a melynek melyeig az
illetönek analytikus müveltsege mög nem hatolt.

Az analytikus küra kezdeten fontos dolog idö 6s penz
dolgäban megällapodni.

Az idö tekinteteben kizärölag egy bizonyos öra berbe-
adasänak elvet követem. Minden patiens rendelkezesemre
allö napi munkaidöm egy öräjät kapja, ez az üra az
öve es erte akkor is szavatol, ha nem veszi igenybe.
Ez a kikötes, mely pedig a zene- vagy nyelvtanärral
szemben jobb köreinkben magätöl ertetödik, az orvos
röszeröl talän ıidegnek, söt älläsähoz nem meltönak
tetszhetik. Az emberek hajlandök ezzel szemben arra a
sok veletlen lehetösegre utalni, mely a patienst gätol-
hatja abban, hogy naponta ugyanabban az öräban meg-
jelenjen az orvosnäl &s követelik, hogy az orvos vegye
szämitäsba a hosszu küra közben esetleg fellepö meg-
betegedesek lehetösögeit. Erre azonban en csak azt fe-
lelhetem, hogy ez az eljäräsmöd elkerülhetetlen. Az öra-
kerdesnek lazabb kezelese mellett olyannyira megszapo-
rodnak a «väratlanul közbejött» esetek miatti lemon-
däsok, hogy az orvos anyagi existentiäjät lätja e miatt
veszelyeztetve. Ellenben e rendszabäly pontos betartäsa
mellett kiderül, hogy «közbejött akadälyok» sohasem
fordulnak elö, väratlan megbetegedesek pedig vajmi rit-
kan. Igy aztän aligha jut az orvos ablıa a helyzetbe,
hogy olyan keresmeny miatt kelljen szegyenkeznie, me-
lyet nem ördemelt meg, a munka fennakadäs nelkül
halad es nem kerül a sor arra a kinos 6s zavaro älla-
potra, hogy mindig epen akkor kelljen a munkät vetlen
szünet miatt megszakitani, mikor az különösen fontos-
nak es tartalmasnak igerkezett. Csak ha valaki evek
sorän ät gyakorolta a psychoanalysist &s pedig az 6räk

, berbeadäsa elvenek szigoru betartasa mellett, esak akkor

gyözödhetik meg igazän a lelki okok jelentösögeröl az
emberek mindennapi eleteben, az «iskolakerüläsi» betog-
segek gyakorisägäröl 6s a «veletlensöggel» valö mente-
getödzes alaptalansägäröl. Kötsegtelenül szervi termeszetü
megbetegedesek eseten, a melyek vegre is a psychikus
körokok mellett nem zärhatök ki, fölbeszakitom a gyögy-
kezelest, viszont jogot formälok ahhoz, hogy a felszaba-
dult örät mäskep ertökesitsem, muhelyt azutän a beteg
felgyögyul es valamely mäs öräm szabaddä lesz, visszu-
fogadom a patienst.

Betegeimmel a vasirnapok &s ünnepnapok kivetelevel
naponta dolgozom, tehät többnyire hat örät hetenkent.
Könnyebb esetekben vagy a gyögykezeles nagyon elöre-
haladt szakäban heti härom ora is elegseges. Egyelkent
azonban az öräk szämänak korlätozäsa sem az orvos,
sem a patiens szempontjäböl nem elönyös, a küra kez-
deten pedig egyenesen hätränyos lehet. Mär kis felbe-
szakitäsok kisse nehezebben järhutövä tehetik az ösvenyt,
melyen a munkänak elörehaladnia kell, trefäsan «höt-
föi keregnek» szoktuk volt nevezni azt az ellentälläst,
melyet minden vasärnapi pihenö utän, a munka kez-
deten le kellett küzdeni; ha tülritkin dolgozunk, beatl
annak a veszelye, hogy az ember nem tud a patiens
valösägos elmenyeivel lepest tartani, hogy a küra el-
vesziti a kapcsolatot a patiens jelenövel &s mellekutakra
terelödik. Kivetelesen olyan betegre is akadunk, a kinek
az ätlagos egy öränäl több idöt kell szentelnünk, mert
näluk az öränak nagyobb resze telik el addig, mig egy-
ältalän felengednek &s közlekenyek kezdenek lenni.

Nem kellemes az orvosra az a kerdes, melyet a beteg
mär a küra elejen intez hozz&: Meddig fog a kezeles
tartani? Mennyi szükseges hozzi, hogy engem bajomtöl
megszabaditson? Ha nehäny hetes pröbakezelest hoz-
tunk javaslatba, fel vagyunk mentve az alöl, hogy erre
a kerdesre közvetlenül välaszoljunk, ilyenkor elög arra
hivatkoznunk, hogy a pröbaidö letelte utän mödunkban
lesz megbizhatö kijelentest tenni. Leghelyesebben ügy
felel erre a kerdesre az orvos, mint a meseheli Aesopus,
a ki a vandornak, ki az ut hossza utän tudakozödott
näla, azzal a felszölitässal felelt: «Indulj» &s megma-
gyaräzzuk neki, hogy feleletünknek az az örtelme, hogy
elöbb lätnunk kell, hogyan l&p ki a vändor, ha a vän-
dorläsanak tartamät ki akarjuk szämitani. Ez a felvilä-
gositäs tülsegiti az embert az elsö nehezsegeken, de a
hasonlat nem egeszen jo, mert a neurotikus könnyen
vältoztathatja haladäsänak tempöjät es idönkent csak
nagyon lassan mozdul elöre. Arra a kerdesre tehät. hogy
körülbelül meddig fog tartani a kezeles, valösäggal alig
lehet välaszolni.

Belätäs hiänya a betegnel, Ööszinteseg hiänya az orvo-
sok reszeröl, együttesen okozzäk, hogy az analysissel
szemben mertektelen követelmenyekkel lepnek fel, erre
is igen rövid idöt szabnak ki. Peldakepen közlök nehäny
adatot egy oroszorszägbeli hölgy leveleböl, melyet ne-
häny nappal ezelött kaptam. Azt irja, hogy 33 ves,
23 &v öta beteg, 10 &v öta minden tartösabb munkära
keptelen. «Szämos ideggyögyintözetben kezeltek», de
nem tudtäk a «tevekeny eletnek» visszaadni. Remenyli,
hogy psychoanalysis utjän, melyröl olvasott, og6szen meg
fog gyögyulni. De a kezeltetese csalädjänak märis oly
sok penzebe került, hogy hat hetig, legfeljebb ket hö-
napig maradhat Böesben. Hozzäfüzi azt a megnehezitö
kikötest, hogy eleitöl kezdve csak iräsban fogja magät
elöttem «kimagyaräzniv, mert erzekeny lelkipontjainak
mär az erintese is kitörest vältana ki näla, vagy pedig
«egy idöre elnemitanä» öt. Mäs körülmenyek között
nem szoktäk az embertöl azt kıyänni, hogy egy sülyos

___GYÖGYASZAT

asztalt köt ujjal ügy emeljen fel, mint egy könnyü zsä-
molyt, vagy hogy ugyanannyi idö alatt tudjon felöpiteni
egy nagy hizat, mint egy favisköt, de a mikor neuro-
sisokröl van szö, melyek ügylätszik ezidöszerint meg
ninesenek beiktatva az ertelmes emberi gondolkudäs
összefüggescbe, mög intelligens egyenck is megfeledkez-
nek arröl, hogy a sikernek a räfordıtott idövel &s mun-
käval szüksegkepen aränyosnak kell lenn Mindez
egyebiränt erthetö következmenye annuk a vegtelen tu-
datlansignak, mely a neurosisok körokait illetöleg ural-
kodik. Häla ennck a tudatlansägnak. az emberck sze-
meben a neurosis ını meg affele «Mädchen aus der
Fremde.» Nem tudtäk azt se, honnan cseppent ide es
ezert azt remelik, hogy egy szep napon, majd magätöl
eltünik.

Az orvosok mög tämogatjäk is ezt a remenyseöget,
közülök meg a megertök gyakran nem clögge erte-
kelik a neurotikus megbetegedesek sülyossägät. Fgy
kartirsam ds barätom, a kinek nagy elismer6ssel tar-
tozom azert, hogy mäs alapon valo töbl evtizedes tudo-
mänyos munkässäg utän is käpes volt a psychoanalysist
meltänyolni &s mellette szint vallani, egyszer ezeket irta
nekem: «Sürgösen szüksegünk van a kenyszerneurosi-
soknak egy rövid. kenyelmes ambulatorius kezelesmöd-
järav. Ezzel &u nem szolgälhattam, kisse szegyeltem
magamat &s azzal a megjegyzessel pröbältam magamat
mentegetni, hogy valöszinüleg a belgyögyäszok is nagyon
meg volnänak elegedve a tubereulosis vagy a räk olyan
gyögymödjäval, mely mindezekkel az elönyökkel diese-
kedhetnek.

Hogy kereken kimondjam : a psychoanalysisnel mindig
hosszu idötartamröl van sz6, fel vagy egesz esztendök-
röl, mindenesetre többröl, mint a mennyi a beteg vära-
kozäsinak megfelelne. Epen ezert kötelessegünk ezt a
tenyälläst a beteggel közölni, meg mielött ö vegleg el-
hatärozta volna magät a kezeltetesre. Altaläban meltöbb-
nak, de ezelszerübb eljäräsnak is tartom, hogy ha öta
nelkül, hogy &pen elriasztani akarnök, mägis mär eleve
figyelmesse teszszük azokra a ne gekre 6s aldozu-
tokra, a melyek az analvtikus kürival együtt järnak s
igy elveszszük a jogosultsägät annak, hogy valamikor
kesöhbb azt ällithassa, hogy öt az ember becdesgette az
olyan gyögykezelösbe, melynek terjedelmet &s jelentö-
seget ö nem ismerte. A kit ezen közleseink elriasztanak,
az kesöbb amügy is hasznavchetetlennek bizonyult volna.
J6 ha ilyen kivälogatödas meg a küra megkezdese elött

ik. Minel jobban terjed a täjekozödottsäg a
tt, annal inkäbb szaporodik azoknak a
szäma, a kik ezen elsö probät kiälljäk.

Sohasem kivänom, hogy a betegek kötelezzek magu-
kat arra, hogy egy bizonyos ideig kitartsanak e gy6;
kezeles mellett, mindenkinek megengedem, hogy a kürät
tetszese szerint bärmikor abbahugyhassa, ha nem is
titkolom el elötte, hogy a rövid ideig tartö munka felbe-
hagyäsa erechnenynyel nem jär s mint valami befeje-
zetlen mütöt, nem nagyon kielegitö ällapotba hozhatja
öt. Psychoanalytikus tevekenyscgemnek elsö &veiben az
okozott a legtöhb gondot, hogyan birjam ri a betegeket
a maradäsra. Ez a gond azöta rögen eltolödott, most
inkäbb azon kell dolgoznom, hogy öket a küra befeje-
z6sere szoritsam.

Az analytikus küra megröviditöse jogos kivansäg, mely-
nek teljesülesöt, mint hallani fogjuk, különfele utakon
igyekeznek elerni. Sajnos, egy nagyon jelentösdgteljes
momentum ällja ennek utjät, az t. i., hogy melyrehato
lelki vältozatossägok nagy lassusäggal mennek vegbe,
a mi vögsö elemz6sben tudattalan lelkifolyamataink «idö-

nelkülisdgere» vezethetö vissza. Ha a betegek az elött a
nehez kerdes elött ällanak, hogyan esökkentsck az ana-
lysis-követelte gyögytartam hosszusägät, nem ritkän a
következö mödjät inditvänvozzäk a megoldäsnak: Pana-
szaikat osztälyoznı pröbäljük, az ömelyik«t N
leneknek, a többit mellekesnek j ik €
«esak ettöl az egytöl (pl. a fejfäjüstol, vuy bizonyos
szorongästöl) szabaditson meg engem, a többivel majd
valahogy magam is boldogulok». Ezek a betegek tül-
beesülik az analysis kivälogntö k&pessöget. Mert ha az
analysälö orvos sok mindent tud is, azt bizony nem
tudja pontosan megmondani. mi fog felszinre jönni
müködesenek eredmenyekip. Ö megindit egy folyamatot,
a fennällö elfojtäsok megoldäsänak folyamatät, ınelyre
mödjäban van felügyelni, azt elömozditani, utjab6l aka-
dälyokat elhäritani, termeszetesen rajta jö sokat rontani
is. Egeszben veve azonban az egyszer meginditott folya-
mat a maga utjün halad es nem türi, Iı akär iränyat
megszabjäk, akär azoknak a tüneteknek a sorre ndjet. a
melyeken a feloldäsi folyamat yesül. Az analytikus
orvos hatalma a körjelenscge t emlökeztet a ferfiui
potentiära. A frfi nemzhet ugyan egesz gyermeket, de
ha mcg oly eröteljes is. arıa nem keöpes, llogy a nöi
szervezetben esak egy fejet, egy kart, vagy ugy ezombot
fogantasson, a gyermelnek mög a nemi hovitartozäsa
sem függ töle. Hiszen ö esak egy nagyon szövevenyes,
ösregi esemenyektöl meghatärozott folyamatot indit meg,
k a gyermelnek az anyütöl vulö különväla-
dik be. Az emberek neurosisa is olyan jel-
legü, mint egy organismus, röszjelenscgei nem függet-
lenek egymästöl, de söt egymäst föltötelezik es tamo-
gatjäk, az ember mindig esak eyy neurosisban szenved,
nem pedig többen, a melyek veletlenül talälkoztak volna
egy egyinben. A beteg, a kit kivänsiga szerint meg-
szabaditanink attöl az egy türhetetlen tünettöl, könnyen
azt tapasztalhatnäa, hogy most meg euy eddig nagyon
enyhe tünet fokozödott a türhetetlenscgig. Egyältalin,

ha valuki a sikert a suggestio (vagyis az indulatüttetel)
feltöteletöl Ichotöleg függetleniteni akarja, jol teszi, In

a gyögyeredmeny kivälogato befolyäsoläsäröl meg oft
is lemond, a hol az orvosmak az ilyen befolyisoläsra
alkalma nyilnek. A psychoanalytikus legjobban kell, hogy
kedvelje azokat a patienseit, a kik egeszsegüknek lehetö
teljes helyreällitäsät kivanjäk töle se ez@lra annyi idöt
hocsätanak rendelkezesere, a mennyit a gyögvitäs folya-
mata igenyel. Termeszetes. hogy ily kedvezö feltetelekre
esak ritka esetekben lehet szämitani.

A mäsik (dolog, a melyröl a küra megkezdes
hatarozni kell: a penzkerdes, az orvosi tisztel
Az analytikus sem tagadja, hogy a penz elsösorban az
önfentartäst szolgülö ös hatalmi eszköznek tekintendö,
esak azt füzi hozza. hogy hatalmas libidinosus tenyezök
is szerepelnek ertekelesehen. Bizonysägul felhozhatja azt
a tenyt, hogy a kulturember penzkeördeseket ugyanugy.
ugyanazzal a ketszinüseggel, älszemeremmel &s kepmu-
tatässal kezel, mint a sexualitäs dolgait. Bleve elszunja
magät tehät arra, hogy a maga reszeröl ebben az ala-
koskodäsban nem vesz röszt, hanem a penzügyi viszony-
latokat ugyanazzal a magätöl vrtetödö Öszinteseggel
fogja tärgyalni a patiens elött, a milyenne öt a sexualis
let dolgaiban is ohajtäa nevelni. Megmagyaräzza neki,
hogy 6 maga is csak älszemeremtöl mentesiti magät.
mikor felszölitäs nelkül közli betegevel, mikep ertekeli
az idejet. A jözan okossäg azt parancsolja azutän. hogv
nem enged tülnagy összegeket felhalmozödni, haneın
rövidebb &s szabälyos idöközökben (pl. havonkent) meg-
fizetteti a dijat. (Mint ismeretes, azzal a beteg szemeben

GYOGYÄSZAT.

| un

sem növeljük a kezeles erteket, ha tülsagos olesöra szab-
juk az ärät.) Tudjuk, hogy ez az eljäräs elüt atto], a
inely Euröpäban idegorvosok &s belgyögyäaszok reszeröl
szokäsos. De a psychoanalytikus megengedheti magänak,
hogy a schesz peldäjät kövesse, a ki penzügyekröl is
nyiltan beszel es nem is olesöo, mert oly gyögyınödok
felett rendelkezik, a melyekkel valoban erhet el ered-
vket. Ugy velem, meltöbb €s erkölesileg is kevesbe
s dolog, öszinten szint vallani igenyeink dolgä-
mintsem, a hogy orvosok közt manapsäg szokäsos,
az önzetlen emberbarät szerepet jatszani (holott a hely-
zet epen nem olyan. hogy az orvos csupa jötekonysägot
gyakorolhasson) s azutän magäban bosszankodni, vagy
hangosan szitkozödni a miatt, hogy a patiensck kime-
ietlenek &s kizsaroljäk az orvosokat. Igenyei jogossäga
mellett mellesleg azt is felhozhatja ervül a psychoana-
Iytikus, hogy ö. nehez munkäja daezära, sohasem keres-
het annyit, mint ımäs orvosi szakma munkäsai.

Ugyanezek az okok elögsegesek annak a magyaräza-
tära is, hogy ingyen analysisekre az orvos nem vällal-
kozhat s ebben a tekintetbun meg collegaival vagy azok
hozzitartozoival szemben sem tehet kivetelt. Ez az utöbbi
ellenkezni lätszik az orvosi eollegialitäs elvevel, de nem
szabad elfelejteni, hogy egyetlen gratis-kezeles az analy-
tikusra sokkal többet jelent. mint akarmely mäs orvosra
nezve. t. i. kenyerkeresetre felhasznälhato munkaidejc-
nek egy jelentekeny hänyadät (talüin egy nyolezadät
vagy egy hetedet es pedig sok hönapon keresztül. Mög
egy ingyenes kezeles az elsövel együtt mär egy harma-
dät vagy negyedet rabolnä el keresetkepessegenek, ügy,
hogy a kettö együtthatäsäban mär felerne egy sülyos
üles következmenyeivel.

azutän az a kerdes is, feler-e a betegre
häramlö elöny, legaläbb hozzävutölegesen azzal az äldo-
zattal. a melyet az ingyen kezelö orvos hozna. Ha
valaki, ügy en vagyok hivatva_erre a kerdesre felelni,
mert en körülbelül tiz even keresztül naponta egy örät,
nöha kettöt is, ingyenes kezelesre forditottam, hogy
igy -— a neurosis körüli täjekozödäs ezeljaböl, - - lehe-
töleg ellentälläsmentesen dolgozhassak. Ämde nem er-
tem el ezzel azokat az elönyöket. a melyekre ältaluk
szämitottam. Söt mondhatom, hogy a neurotikusnak
neinely ellentälläsa hihetetlenül nagyra nö az ingyen-
kezelös hatäsa alatt, igy a fiatal nöknel az a kisertes,
mely az indulatätteteli viszonylatban rejlik, fiatal embe-
reknel pedig az apa-complexumböl szärmazo ellenszenv
minelen halara-kötelezettsöggel szemben, mely az orvosi
segitest a legkellemetlenebb mödon häträltathatja. Az
orvos dijazäsa a patienshez valö viszonyt kitünöen sza-
bälyozza, e szabälyozö-szerkezet hijän kinos helyzetek
keletkezhetnek: a kettejük közötti viszony a valö elet
talajärol ügyszölvän leesüszik es a patiens meg van
fosztva egy igen hatäsos motivumtöl, mely öt a küra
befejezesenek siettetesere ösztökelne.
ember nagyon tävol ällhat a penz asketikus kiät-

A
kozäsätöl es megis sajnalkozhat azon. hogy az analyti-
kus gyögymöd külsö ds belsö okokb6l a szegenysorsuak
szümara esaknem hozzuferhetetlen. Pedig ezen alig lehet

segiteni. Talän igaza van annak a nagyon elterjedt
nak, hogy nehezebben lesz a neurosis äldozata az,

it az elet nelkülözesei kemeny munkära szoritanak.
Yiszont tagadhatatlanul igaz az a maäsik tapasztalat,
hogy a szegenv ember. ha egyszer megis letre tudta
hozni a neurosist, annäl makacsabbul ragaszkodik hozza.
Tülsägosan nagy szolgälatära van ez neki az önfentar-
täsi küzdelemben, a mäsodlagos «betegsegi haszon»,
melyet neurosisa reven elerhet. tülsägos jelentekeny.

A könyörületre, melyet az emberek anyagi nyomoru-
sägäval szemben megtagadtak, most neurosisa reven
tart igenyt, egyuttal felmentve erzi magät az alöl a
kötelezettseg alöl, hogy munkäjn segitsegevel igyekezzek
megbirközni a szegenyseggel. Igy aztän a ki szege
ember neurosisät a psychotherapia eszközeivel ve
munkäba, többnyire arra a tapasztalatra jut. hogy volta-
kepen egesz mäsfajta sürgös gyögvitäsra szämit ilven-
kor a beteg, olyanformära, a milyennel a heesi szäj-
hagyomäny szerint 11. Jözsef csäszär gyögyitotta a
betegeket. *

Termöszetesen akadhat alkalmilag olyanı ertökes es
sajät hibäjän kivül segelyezösre szoruit ember is, a ki-
nel az ingyenes gyögyitis nem ütközik az itt elmondott
akadälyokba &s szep eredmänyeket is erhet el.

A közeposztälyra nözve a psychoanalysishez megkivän-
tat6 penzkiadäs csak lätszölag tülsägos. Tekintsünk el
attöl, hogy egeszsäg &s munkakepesseg összehasonlithat-
lanul többet ernek, mint a r& fordit tt mörsckelt kiadäs,
de ha zeszämitjuk a szünetlenül megismetlödö sana-
torium. orvosi kiadasokat &s szembeällitjuk ezzel a
teljesitö- &s keresököpesseg fokozödäsät a szerenesösen
befejezett analytikus küra utün, azt mondhatjuk, hogy
a beteg j6 üzletet esinalt. Mert semmi a vilägen nem
olyan költsöges, mint a betegseg &s az ostobasäg.

Mivlött befejeznem ezeket a megjegyzeseket az ana-
Iytikus kezelös bevezeteseröl, hadd szöljak meg nehäny
szöt arröl a mödröl, a hogyan betegünket küra közben
elhelyezzük. En ma is ragaszkodom- ahhoz az elrende-
zeshez, hogy a beteg analysis közben nyu, n pihen-
jen, az orvos pedig a beteg mögött &s lätök kivül
foglaljon helyet. Einnek az elrendezesnek törtenelmi
jelentösege van, maradvänya ez a hypnotikus kezelesnek,
melyböl a psychoanalysis kifejlödött. De több okböl
megerdemli, hogy ragaszkodjunk hozza. Mindenekelött
egy szemelyes okböl, mely azonban ügylehet, mäsokra
is ervönyes. Fin a magam röszeröl nem tudom elviselni,
hogy naponta nyolez vagy több örän ät mereven nözze-
nek az arezomba. Minthogy odahallgatäs közben äten-
gedem magam tudattalan gondolataim vezetesenek, nem
akarom, hogy a patiensek arezkifejezesemböl anyagot
meritsenck magyaräzgatäsokra vagy befolyäsoltassäk ma-

gukat közleseikben. A patiens az ilyen räkenyszeritett‘

helyzetet többnyire kellemetlenül erzi, föleg ha a «neze-
lödesi ösztön» (a voyeurseg) neurosisäban jelentekeny
szerepet jätszik. De en kitartok ezen követelmeny mel-
lett, melynek az a ezelja 6s eredmenye, hogy megaka-
dälyozzuk az indulatätetel äszrevetlen összekeverödeset
a patiens ötleteivel, igy az ättetelt elszigeteljük, hogy
az azutän ellentälläs alakjäban annakidejen annäl &le-
sebben körülirva löpjen elöterbe. Tudom, hogy sok ana-
Iytikus ezt mäskep esinälja, de nem tudom, eljäräsunk-
ban nines-e több resze annak a törekvesnek, hogy min-
denäron vältoztassanak a dolgokon, mint annak a ha-
szonnak, melylyel eljäräsmödjuk valöban jar.

Csak ha a küra feltötelei a leirt mödon szabälyozva
lettek, esak azutän merül fel az a mäsodik kerdes: mely
ponton es mily lelkianyaggal kezdjük meg a gyögy-
kezel6st.

% Tözsef eshwzin art tnrtotta, hogy a szeginy ember heteg-
söget ekinestäri utalvänys gyögyitjan legjoblun. Allitölag ily mo-
don sok heteget sikeresen meg is gyögyitott. Ford.)

GYÖGYÄSZAT. . 133

IRODALMI SZEMLE.

Belgyögyaszat. Idegbäntalmak.

Az alkoholismus gyögyitäsa hypnotismussal.
Zausailofl orosz orvos 1284 esetben alkalmazta a hyp-
notismust mint gyögytenyezöt az alkoholismus ellen 6s
80 szäzalükäban az eseteknek igen kedvezö «rodminyt
ert el.

Idült bronchitisek kezelese balzsamos sze-
rekkel. Ilirtz a Presse Mediealeban irja. hogy mivel
a balsumikumok belsöleg veve többnyire rosszul türet-
nek, iparkodnunk kell ezeknek ily mödon valo alkal-
mazäsät mellözni.

Legjobb az inhalatio a következö szerekkel:

Rp. Ureosoti 25.0
Tineture benser 200
kucalyptol 190
"Ihymol 200
Alkohol 2000

Ns. Ket evökanällal egy fazek vizre es inhalälni.
a nagyon hasznos ily balsamikus ke-
‘ kenni.

nöesöt a mell

Rp. Olei therebint. 40
Lanolini
Petrolati aan 300
Ms. Kenöes.

leg nem alkalmazhatök e szerek, belsöleg a
ketötel ezelszerü :

Ip. Balsami tolutani
Pieis liquid
Natr. benzoiei aa 005

Fiat pil. una; dentur tales dos. Nr. 30.
S. Kay pilulät häromszor-negyszer napjäban.

Vagy Rp. Benzoini

Pieis liquidie aa 005
Pulveris Doweri 0,03

Fiat pil. una: dentur tales dos. Nr. 30.
S. Napjäban ötször egy-egy pilula.
Vagy Ip. Terpin hydr.

Natr. benzoie. aa 005
Codein 0.003

Fiat pil. una. Dentur tales «los. 10.
Napjaban 6—8 pil.

Ha a genyes köpet a bronchitis nemely eseteben nem
enged e balsamikumokra, ügy a ereosot inhalatio
alakjäban vagy belsöleg adando.

Bismuth a gyomor- €s belfekelyek kezelese-
ben, mint Aaron irja, nem helyettesiti a nyugalmat,
hanem esak arra szolgäl, hogy a fekely felülerät egy
voılö reteggel boritsa. Teghasznosabb hyperaciditäsnal.
A mint a subjectiv tünetekben javuläs mutatkozik, ne-
vezetesen a füjdalom szünik, az adagot esökkenteni kell.
Legezelszerübb finom emulsiöban adni 10-20 grammot
egy esesze langyos vizre, ehgyomorra, miutän 3—'
öraval elebb 150 gr. karlsbadi vagy vichy vizet itat-
tunk. Lehet a bismuthot tiszta oliva-olajban is adni.
Vannak, kik a bismuthum subearbonatumot, vagy a
bism. subtannicumot jobban türik.